Kőbánya nevezetességei

A cikkben Kőbánya következő nevezetességeit mutatjuk be a kobanya.hu alapján: Népliget, Tűzoltó Múzeum, Csősztorony, Szent László templom, Conti kápolna, Zsinagóga, Új köztemető, Izraelita temető, Budapesti Vásárközpont, Határkő. 

A folytatáshoz lapozzon, vagy használja a Tartalomjegyzéket!

Népliget

A Népliget egyik része a Centenáriumi park, amelyet a három városrész, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100 éves évfordulóján (1973) hoztak létre. A Népligetben van a Planetárium is, melynek 23 m átmérőjű kupolájában csillagászati előadásokat, és pop- vagy klasszikus zenével kísért lézerbemutatókat is tartanak.

A kőbányai futóhomok megkötésére 1855-ben akácfákkal kezdtek beültetni a poros területet. 1868-ban született meg a terv egy park létrehozására az Üllői út mellett. Utat építettek, fákat ültettek, kijelölték a nép szórakoztatására szolgáló területeket. Itt azelőtt egy homokbánya, majd szeméttelep volt. 1870-ben platánfákat, hársakat, amerikai kőriseket, juharfákat ültettek, és ezzel létrejött a park a ma is látható, sajátos hangulata.
A Mutatványosok tere volt a Népliget egyik legnépszerűbb része, itt gyorsan megszülettek a színesre festett, lampionos díszített szórakozóhelyek: volt mozi, vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde, barlangvasút, kör- és hajóhinta. Itt állt a Kemény Bábszínház; itt volt Közép-Európa legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja is, "A Kárpátoktól az Adriáig" szlogennel.

A Tanácsköztársaság idején a parkban játszótereket alakítottak ki. Az 1930-as évektől egészen a 1980-as évekig rendeztek a Népligetben autó- és motorversenyeket.

1930-1935  között a Népligetet újraformálták. A parképítés mellett a MÁVAG 3 kilométeres próbapályát épített ide kipróbálni frissen elkészült mozdonyait.
A Népliget 1942-ben érte el mai méretét. A II. világháborút követő államosítások idején a mutatványos bódékat egyik napról a másikra megsemmisítették. A Mutatványos tér, az óriáskerék és a hullámvasút hűlt helyét ma mindössze emléktábla jelzi.

A Planetárium 1977-ben nyílt meg. A Népligetben van a Jurta Színház is, a rendszerváltás egyes pillanatainak kitüntetett helyszíne.

Tűzoltó Múzeum

Magyarországon már a XIX. sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat.

Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborúspusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul.

A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955 - ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát.1957-ben megnyílt - azóta többször felújított - állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig. Megismertet a tűzelleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával kulturális hagyományaival.

Szent László templom

Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található (Szent László tér). Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. A tervező a franciaországi korai román kori és gótikus stílus jegyeit ötvözte reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi elemekkel, mesterien egységessé formálva az épületet. A háromhajós, kereszthajós bazilikás felépítésű templom főhomlokzatán egy hatszög szelvényű nagytorony ugrik előre, amelynek földszinti része a főbejárathoz nyitott előcsarnokot alkot. A nagytorony jobb és baloldalán elhelyezett két kápolnán szerényebb kialakítású két kistorony látható.

A templom keleties elemeinek színpompáját a vörös márvány, a mintázott téglák, a színes mázas cserépfedés, valamint a pécsi pyrogránit épületdíszek művészi harmoniája biztosítja. A téglákat, amelyekből 500 félét terveztek, a kőbányai Lechner-féle téglagyárban készítették 67 féle variációban. A Wartha Vincével együtt tervezett pyrogránit elemeket pedig a pécsi Zsolnay Porcelángyárban égették. Tehát a mázas cserepek, a tetőgerinc és tornyok alakos díszei, továbbá a Tandor Ottó által tervezett szószék, keresztelő kút és az oltárok mind Zsolnay-féle kerámiák, melyek együttese Európában páratlan értékűvé teszi a templomot. A templom belső részének az elkészítéséhez Lechnernek még másfél évre lett volna szüksége, a főváros vezetése azonban ezt túl hosszú időnek találta, és megvonta Lechnertől a további megbízást, s felkérte Tandori Ottó műegyetemi tanárt, Steindl Imre tanítványát a templombelső megtervezésére.

Az építkezés során a következő művészek és mesterek dolgoztak a templomon: az ornamentális és figurális díszítéseket és az összes majolikát Zsolnay Vilmos, a lakatos-munkákat Jungfer Gyula és Lepter János, a belsőtéri szobrokat Oppenheimer Ignác, a falfestést Scholtz Róber, az üvegfestményeket Róth Miksa, a kőfaragást Hauszmann Sándor, míg a berendezést Marhenke Vilmos készítette. A templomot 1899. április 2-án, húsvét vasárnapján vehették birtokba a hívők. Az épület a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, a németek a tornyában kilövőállomást rendeztek be, az oroszok pedig istállót alakítottak ki a templomban. 1957-ben újabb csapásként leégett a huszártorony, mely a tetőzet gerincén, a kereszthajó közepe felett állt.

Hosszú, elhúzódó munkálatok után 1991-ben készült el a templom restaurálása. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat. Még a Róth Miksa által tervezett nyolc színes felső ablak is elkészült. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést.

Conti kápolna

A kerület egyik legszebb és legrégibb műemléke a Conti-kápolna a Kápolna utca 3. szám alatt. Az olasz származású Conti Antal Lipót kőfaragómester és felesége, Drenker Krisztina építette 1739-1740-ben annak emlékére, hogy családjuk az akkor tomboló kolerajárványtól megmenekült. A kápolna tiszta barokk stílusú, egy homlokzati toronnyal (ún. kaputoronnyal), négyszögletes kősisakkal, a toronysisakon az apostoli kereszttel.

A tető és az épület érintkező vonalában gazdagon kiképzett, kiugró párkányzat húzódik körbe, melynek homlokzati szélén emelt talapzaton Joachim és Szent Anna kőből faragott szobra álltak a templom tornyának 1988-ban történő leomlásáig. A kápolna belső szentélye félköríves, gazdagon aranyozott csavart oszlopos oltár. Az oltárkép az innsbruck-i Madonna másolata. A szobrok Conti Antal saját kezű munkái. 1786-ban II. József rendelettel záratta be a kápolnát, és a többi fogadalmi kápolnával együtt ezt is lebontásra ítélte. A család összeköttetései révén azonban megmentette, s 1802-től ismét a híveké lett. Az alig néhány száz kőbányai hívő számára itt tartották a vasárnapi istentiszteleteket. 1869-től adott otthont Kőbánya első plébániájának. Körülötte alakult ki a kerület első városközpontja.

Az első elöljáróság is a szomszédban működött a Kápolna tér 1. szám alatt, de azt lebontották. 1938-ban került sor a kápolna renoválására, azonban a háború során nagy károkat szenvedett. 1947-ben állították helyre ismét. Országos védettségű műemlék.

Zsinagóga

Bátran elmondhatjuk, hogy a főváros izraelita templomai közül a legszebb" - írta Dausz Gyula a kortársak büszkeségével a Cserkesz utcai zsinagógáról 1913-ban. A Kőbánya múltja és jelene című alapvetés szerzője egy hihetetlen ütemben fejlődő városrész egyik legújabb épületéről vélekedett így. A városegyesítés után gyorsan benépesülő kerület ekkor már kezdett határozottan pesties formát ölteni: a gyártelepek által közrezárt központjában fasorok szegélyezték a portalanított utakat, felépült több iskola - köztük a modern polgári -, megalakult a gimnázium. Kőbányának ekkor már volt elöljárósága, szépséges és kellően tágas plébániatemploma, főútján pedig hatalmas bérpalotát emelt saját alkalmazottainak a főváros.

Zsinagógája is volt persze. Egy dísztelen, földszintes ház, amelyet még 1891-ben épített föl a fővárostól kapott Liget utcai telekre a kőbányai neológ hitközség. A közösség azonban egyre erősödött, a századforduló után már kétezernél is több tagot számlált. Az új zsinagóga felépítésére akkor nyílt lehetőség, amikor a hitközség egy örökség révén hozzájutott a 327 négyszögöles telekhez a Román és a Cserkesz utca sarkán. A környék nem volt valami elegáns - nem sokkal korábban még sertéskereskedők tanyáztak ezen a vidéken, néhány méterrel odébb pedig vonatok csattogtak.

A kilencvenes évek eleje óta egy keresztény közösség használja.

De a főváros beleegyezett az ingatlancserébe, így 1907-ben Schöntheil Richárd elkészíthette a terveket. (Róla azt tartja a szakirodalom, hogy a Cserkesz utcai zsinagóga az egyetlen figyelemre méltó alkotása. A közeli Martinovics téren viszont ma is látható saját lakóháza, egy megkapó, szecessziós épület. Schöntheilnek egyébként még A zsidó Budapest című kötetben is csak a születési dátumát lehet fellelni: 1874.)

A tervezett költségek 220365 koronára és 33 fillérre rúgtak, a főváros 30 ezer korona támogatást szavazott meg. Nem csoda, hogy gyakorlatilag egész Kőbánya kénytelen volt a zsebébe nyúlni. A nagy felbuzdulásnak köszönhetően 1910-re el is készült a hófehér, súlyos kupolával koronázott, tornyokkal és rózsaablakokkal díszített, szecessziós stílusú templom és a hozzá csatlakozó hitközségi székház és lakóház.

A külvárosias helynek ráadásul megvolt a maga előnye. "A templomnak monumentális külső hatása a mai környezetben, mikor a templom épületét minden oldalról csak földszintes házak övezik, kellően érvényesül" - állapították meg az építtetők. Hogy ez így is maradjon, és egy emeletes ház esetleges felhúzása ne ronthassa el a pompás látványt, 1911 tavaszán a hitközség rábírta a fővárost: vásárolja meg és alakítsa parkká a főbejárattal szemközt lévő telket.

A közösség néhány évtizeden át annak rendje és módja szerint használta a különleges szépségű épületet. Ragaszkodásukat mi sem mutatja jobban, mint hogy 1920-ban rekordidő alatt állították helyre a kigyulladt és leégett tetőt. 1928-ban népkonyhát hoztak létre, naponta száz szegénynek biztosítottak meleg ételt. A harmincas évekre már ötezernél is több tagot számlált a hitközség.

Nincsenek pontos adatok arról, hányan élték túl közülük a holokausztot. Annyi bizonyos, hogy a hatvanas években már kétszázan sem látogatták a Cserkesz utcai templomot. 1966. október elsején a zsinagóga a hitközség elnéptelenedése miatt megszűnt. Az épületet a Földművelésügyi Minisztérium vásárolta meg, hogy kiállítási csarnokká alakítsa. Később állítólag volt színházterem, majd raktár, végül a Magyar Televízió lerakata. A kilencvenes évek eleje óta egy keresztény közösség használja. Felújították, az Emberbarát Alapítvány még pékséget is üzemeltet az egykori népkonyha helyén.

A régi képeken jól látni, hogyan emelkedett ki Schöntheil robusztus zsinagógája a kőbányai kertváros javarészt földszintes épületei közül. Ma viszont inkább csak a Vaspálya utcáról, illetve a magas töltésen elrobogó vonatok ablakából látni. Tagbaszakadt betonházak épültek ugyanis mellé, tíz emeletük mellett szinte eltörpül a díszes templom.

Elég azonban elsétálni a Cserkesz utcára nyíló főbejárathoz, hogy lássuk, nem enyészett el nyom nélkül a száz év előtti akarat. A zsinagógával szemközt lévő telket csodával határos módon mindmáig nem építették be. Megmaradt üresen, ahogy annak idején a templomépítők kérték.

Új köztemető

Budapest legnagyobb, 1886-ban megnyitott temetője az Új  köztemető Kőbánya területén található. Az intézmény  főépületének terveit Ziegler Győző műépítész készítette,  kivitelezése 1903-ban fejeződött be. A bejárat főépületén 26 m  magas búcsúztató harangtorony helyezkedik el, míg előtte a  megváltó Jézus nagyméretű ülőszobra található, amely Maróti  Géza alkotása. A főbejárati épületegyüttes két oldalszárnyának  homlokzatán Róth Miksa üvegmozaikjai láthatók: Krisztus sírba  tétele és a Feltámadás. 

Izraelita temető

A zsidó temetkezési szokásokra jellemző, hogy a sírhelyeket egyszer kell megváltani, a kihantolás nem jöhet szóba. A halottat rövid szertartás után igen gyorsan eltemetik, ennek magyarázata az Izrael földjén tapasztalható meleg időjárás és az ebből következő higiéniás problémák elkerülése. Szerintük a sírból kinövő növények az elhunyt testéből nőnek, ezért gazt irtani, fákat kivágni nem ildomos. A temető egyes részei ezáltal őserdőre emlékeztető elvadult növényzettel rendelkeznek, alig megközelíthető emberléptékű sírkövekkel. A hozzátartozók minden látogatásnál kavicsokat helyeznek el a sírra vagy a sír körül. 

Budapesti Vásárközpont

A Hungexpo Zrt. Magyarország elismerten elsőszámú kiállításszervező cége.

40 év tapasztalatával 1967 óta a hazai piac vezető szereplője. Sikerének egyedülálló alappillére saját állandó kiállítási területe a Budapesti Vásárközpont. A Hungexpo Zrt. szakkiállítások és vásárok magas színvonalú szervezését végzi belföldön és külföldön. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerével, képviselői hálózatával mind kiállítói, mind szakmai részről arra törekszik, hogy Közép-Kelet Európa meghatározó kiállítás-szervezőjévé váljon.

A Hungexpo Zrt. másik kiemelkedő profilja a Budapesti Vásárközpont - mint kiállítási és konferencia helyszín - kereskedelmi célú értékesítése.

A Hungexpo Zrt. 1999-ben szolgáltatási kategóriában elnyerte hazánk legrangosabb minőségügyi minősítését a Nemzeti Minőségi Díjat. Ugyanebben az évben szerezte meg elismert kiállításszervezőként az ISO 9001 minősítést is. A Hungexpo 1990. október 20. óta működik részvénytársasági formában.

2005. júliusában befejeződött a Hungexpo régóta húzódó privatizációja. Az új tulajdonos a francia GL events cégcsoport, amely vállalta a Vásárközpont fejlesztését. Az 5 milliárdos beruházás 2007. áprilisában az új, multifunkcionális G pavilon alapkőletételével megkezdődött, és jelenleg is zajlik. A HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont teljes megújítását célzó fejlesztések befejezésének várható időpontja: 2008. szeptember.

Cím: 1101 Budapest Albertirsai út 10.
Levélcím: 1441 Budapest, Pf. 44.
Tel: (1) 263-6000
Fax: (1) 263-6098
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.

Határkő

A legrégebbi emléknek az úgynevezett "Határkövet" tartják. 1738-ban állították fel, s a régi Pest határát jelölő kövek közül ez volt a 89. számmal ellátott. Ma, hogy minél jobban látható legyen, eredeti helyétől pár méterre, egy kis mesterséges magaslatra került a Jászberényi és a Pesti út találkozásánál.

X. kerület - Közérdekű