KERÜLETI Újság

A mai Zugló Budapest, XIV. kerülete, a város centrumától keletre található, mintegy 18,15 km2 területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik. Külterülete nincs, ezzel magyarázható, hogy átlagos népsűrűsége 7205 fő/km2, ez közel kétszerese a fővárosi átlagnak.

Határai északon IV. kerület, északkeleten XV. kerület, keleten a XVI. kerület, délen a X. és VIII. kerület, délnyugaton a VII. kerület, nyugaton a VI. kerület, északnyugaton a XIII. kerület. Jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával és Pest belső területeivel, valamint a budapesti HÉV-vonala folytán Budapest környékével egyaránt. Városrészei: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kisszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget.

Zugló Pest tüdeje: 2 400 000 négyzetméter zöldfelület található területén.

Zugló Pest tüdeje: 2 400 000 négyzetméter zöldfelület található területén. Zugló történelmi terület Zuglóban található a híres Rákosmező egy része, melyhez az ország életének igen fontos eseményei fűződnek. Itt tartották 1286-ban az első országgyűlést, itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába . 1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. A Herminamező s vele Zugló történelme ettől a naptól datálódik.

A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a XIX. században a terület homoksivatagból lassan kultúrterületté és később településhellyé vált. 1850 körül már villákat építenek a Városliget szélén a Hermina úton és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Csak az 1880-as, 90-es években kezdett kiépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, majd a Bosnyák tér és a Telepes utca környéke. 1906-ban elkészült a Műcsarnok és az Iparművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad Vára és a Hősök tere. A századforduló előtt -a londoni után- másodikként Európában elkészült a földalatti egy szakasza is.

Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. "alvó városrészek", valamint az agglomeráció között helyezkedik el.

(zuglo.hu)